Mi is az a szellemi tulajdon?
Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük, úgymint a találmányokat, az irodalmi és művészeti alkotásokat, a kereskedelemben alkalmazott megjelöléseket stb.
Mindezen tárgyak jogi védelmet élveznek, tehát a jogszabályok biztosítják azt, hogy a szellemi alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek.
A szellemi tulajdon-jogok két nagy csoportját az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.
Hogyan védjem a szerzői jogaimat?
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényből idézve:
1. § (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) * a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) * a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége illetik meg, amelyet az alkotás egyéni, eredeti jellege alapozza meg.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználási engedély -díjfizetés ellenében – felhasználási szerződéssel szerezhető.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével (rögzítésével) keletkezik, tehát nincs szükség külön hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerzőség bizonyítása azonban sok esetben nehézségbe ütközik. Erre az esetre nyújt megoldást a műnek az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartásba vétele.
Abban az esetben, ha megsértik a szerző jogait – például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel – számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon.
Hogyan védjem a találmányomat?
A legegyszerűbb, ha titokban tartva hasznosíthatja gazdasági tevékenysége során, azonban igényelhet rá szabadalmi vagy használatiminta-oltalmat is. Ez utóbbiakat bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás útján szerezhet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, amely révén határozott ideig tartó kizárólagos jogot nyer azok hasznosítására.
Hogyan védjem a megjelölésemet?
Védjegyoltalmat bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhet grafikailag ábrázolható megjelölésre (pl. egy logóra), amely kizárólagos jogokat biztosít azok használatára meghatározott árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az így nyert oltalom 10 évre szól és korlátlan alkalommal megújítható.
Előnye, hogy a piac szereplői számára biztosítja, hogy az áruikat vagy szolgáltatásaikat ne tévesszék össze másokéval, ill. védelmet biztosít a hamisítással szemben mind a kínálati oldal, mind pedig a fogyasztók számára.
Hogyan védjem a termékem megjelenését?
Formatervezésiminta-oltalmat bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhet ipari, vagy kézműipari árucikk új és egyéni jellegű külső megjelenésére . Az oltalom adott földrajzi területre 5 évre szól, és négy alkalommal újítható meg.
Az iparjogvédelmi oltalom biztosítja a formatervezési minta kifejlesztője számára a minta hasznosításához való kizárólagos jogot.
Ha szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdése van, felhasználási szerződést kíván kötni, netán bejelentésnél, hatósági eljárásnál vagy szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogvitában van szüksége ügyvédi segítségre vagy jogi képviseletre, keressen bátran! Kérjen időpontot, majd keressen fel Tatabányán! Elérhetőségeimet, ügyvédi irodám címét a Kapcsolat címszó alatt találja.
